A folyóirat
keletkezésének körülményeiről Sulyok István és Jakabffy Elemér ez
időből származó levelezése is szolgáltat adatokat. Ez kéziratban a
család tulajdonában található.
Jakabffy Elemér Zaguzsenből (Zăgujeni) származott, 1949. évi kitelepítésekor
egész könyvtára ottmaradt és elpusztult. Csak terjedelmes emlékiratait vitte
magával. Ennek bibliográfiai adatai a következők: Jakabffy Elemér: Lugostól
Hátszegig. Emlékirat. Kézirat, 331 p. A család tulajdonában. (Az emlékiratról,
illetve, ennek alapján Jakabffy Elemér életéről ismertetést ad: Szekernyés
János: Egy visszaemlékezés olvasása közben. – Művelődés,
1981. 6. sz. 45-46. p. Jakabffyról és lapjáról Iásd még Mikó Imre részletes
tanulmányát: Jakabffy Elemér és a Magyar Kisebbség. – Korunk,
1973. 8. sz. 1198–1209. p.)
A folyóirat 19. évf. 2. számát (1940. jan. 16.) egy héten belül kétszer nyomták.
Az első változat Jakabffy alábbi művét foglalja magába: Tervezet
a „kisebbségi törvény” javaslatához (29–67. p.).
Jakabffy Elemér családjától úgy tudjuk, hogy ez a tervezet már 1930-ban elkészült.
Az 1940. évi megjelentetését azonban Budapesten kormány-körökben nem tartották
aktuálisnak, s lebeszélték Jakabffyt a tervezet kiadásáról. Így egy másik 2.
számot nyomtak, melyet a könyvtárak Magyar Kisebbség sorozataiból is-merhetünk.
Ez utóbbit dolgozza fel részletesen a repertórium is. Az elsőként nyomtatott
szám egy példánya Paid Árpád hagyatékából került elő. Hozzá véleményezésre
jutott az anyag.
1942. júl. 27-én a temesvári városházán von Hencke német és gr. Roggeri
olasz miniszterek panasznapot tartottak. A magyar panaszok felvetéseit Jakabffy
Elemér szervezte. Véleménye szerint a lapot az itt történtek miatt tiltották
be. (273–274. p.) A Magyar Kisebbség utolsó száma 1942. aug. 16-án
jelent meg. 1942. szept. 24-én köz-lik Jakabffyval, hogy a Magyar Kisebbséget
nem cenzúrázzák a továbbiakban. (275. p.)
Az emlékiratból derül ki az is, hogy a Cseresnyés Iván néven publikáló
szerző Jakabffy Elemérrel azonos.
Az anyag az ún.
„tükör-repertórium” szabályai szerint készült, a bibliográfiai leírások a
megjelenés időrendjében követik egymást. A bibliográfiai leírást
(szerző, cím, oldalszám) megelőzi a tételszám, s követi az annotáció.
Például 448. SZELENCSEY József: Radics István londoni misszója és működése
saját levelei alapján. (VII. közlemény.) 473-476. p.
A horvát politikus emigrációs tevékenységéről. L. még a 388., 400., 417.,
440., 456. tételt.
A címleírásban a ( ) magában a cikk címében meglévő zárójelet jelzi.
Gyakori rövidítések:
p. = pagina (lapszám)
közl. = közlemény
sz. = század
sz. = szám
(c. s.) = cikksorozat
é. n. = év nélkül
r. k. = római katolikus
kat. = katolikus
A mutató alapvetően két részből áll: analitikus személy- és helységnévmutató,
és tárgymutató, amelybe besoroltuk a többi, tárgyi jellegű mutatót is (rovat,
lapszemle, cikksorozatok, hivatkozott művek).
Tartalmazza az ország-, város-, település-, folyó-, hegységneveket, közigazgatási
területek (tartományok, vármegyék stb.) neveit, nagy területi egységeket (Erdély,
Bánság, Vajdaság, Felvidék).
Az egyes város- és településnevek megtalálhatók a nevük szerinti címszónál,
illetve annak a nagyobb földrajzi területnek a címszavánál, amelyhez tartoznak.
Például: Párizs Franciaország
– Párizs
Temesvár Bánság
–
Temesvár
Arad
kapcsolt
részek (Románia)
–
Arad
Kolozsvár
Erdély
– Kolozsvár
A megyék címszavánál csak akkor találhatók meg, ha magában a tétel címleírásában,
illetve az annotációban erre utalás történik. Kivételt tettünk Romániával.
A Románia címszó alatt csak azok a településnevek szerepelnek, amelyek
sem a Bánság sem az Erdély, illetve kapcsolt részek címszó
alatt nincsenek. Fontosabbnak véltük a Bánság Erdély, kapcsolt részek alá
tartozó anyag teljesebbé tételét, mint az amúgy is terjedelmes Románia
címszó, akár utalókkal történő, földuzzasztását. Hasonlóképpen jártunk
el a román megyék címszavainál is. Ezek megtalálhatók a saját nevük alatt,
illetve a fentebbi három nagy területi egység címszavánál. Am ez esetben,
mivel ezeknek kisebb a számuk, a Románia címszónál utaló van róluk.
A mutatóban a magyar elnevezéseket
használtuk. Maga a Magyar Kisebbség következetlenül használja a román, magyar,
illetve egyszerre mindkét elnevezését, ezért a román nevekről utaló
készült. Nem láttuk értelmét, hogy a csak román néven (illetve román néven is)
szereplő településekről adjunk utalót, hanem az összes román
településnévről, ahol ezek kideríthetők voltak, készült utaló.
A település címszavánál
zárójelben szerepel a román név, illetve az országnév is. A többi ország településneveinél a magyar
elnevezést használtuk, mivel túlnyomórészt a lapban is így szerepelnek.
Mellettük állnak az idegen elnevezések zárójelben, ha ezek fellelhetők
voltak, de ez utóbbiakról nem készült utaló.
Munkánk 1983-87. években készült. Azóta változtak a határok. Meg kellett azonban
tartanunk a Szovjetunió, Jugoszlávia elnevezést, mert a lap megjelenésekor
is voltak. A mai névalak mellett feltüntettük a mai földrajzi hovatartozást
is.
Személynevek mutatója
Csak a repertórium törzsanyagában (címleírás, annotáció) szereplő neveket
tartalmazza. Sajnos, a folyóirat teljes névanyagát földolgozni nem állt módunkban.
Maga a Magyar Kisebbség az első néhány évben félévenként ad egy-egy
névmutatót a hivatkozott személyekről. (Ebben a folyóiratba író szerzők
nem szerepelnek.) Ha egy tételen belül szerzőként is, hivatkozottként
is szerepel egy név, csak egyszer, szerzőként adjuk.
Személynevek
A folyóirat
következetlenül használja a magyar, illetve román (vagy egyéb idegen)
névváltozatot. A mutató ezt egységesíti: vagy az egyik, vagy a másik névforma
alatt találhatók meg a tételszámok, s utaló készült a másik névformáról,
illetve az egyéb névvariánsokról.
A nevek feloldása
Igen gyakran találkoztunk hiányos névalakokkal (vezetéknév egyedül,
illetve vezetéknév és keresztnév kezdőbetűje). Ezeket, sajnos, nem
sikerült mindig teljessé tenni. Az idegen neveknél a vezetéknév utáni
vessző és [ ] jelzi a hiányos voltot.
Például DAVILLA, [ ]
Ugyancsak [ ] áll. a keresztnév
kezdőbetűi után is.
Például DAVIDESCU, N. C.
[ ]
Gyakran találunk a mutatóban fel nem oldott álneveket és szignókat, ezek után
is [ ] áll. A feloldott álnevekről utaló irányít a valódi névhez. A hiányos
típusú neveknél, ha lehetőség nyílt rá, szerepeltettük a foglalkozást
is.
Például DAVILA, [ ] (ezredes)
Tárgymutató
Az egyes tételek nemcsak egy vagy két helyen találhatók meg, igyekeztünk
minél több címszó alatt fellelhetővé tenni őket. Azt a gyakorlatot
követtük, hogy a sok utaló helyett inkább sok címszó alatt adtuk meg ugyanazt az anyagot, mivel, úgy véljük, ez könnyíti meg inkább a mutató
használatát. Például a felekezeti iskolákról szóló anyag megtalálható az oktatásügynél, a vallásügynél, s ha statisztikai adatokat is tartalmaz, ez utóbbi alá is bekerült.
Hasznosnak véltük, hogy bizonyos „nagy területek” minél teljesebbé
váljanak, például az oktatásügy, vallásügy, igazságügy, törvényhozás, választások,
közigazgatás, statisztika stb. Úgy éreztük, ezáltal csökken annak az esélye,
hogy egyik-másik tétel eltűnjék a nagy anyagban, s ne váljon hozzáférhetővé.
Rovat-mutató
A különböző rovatokhoz tartozó tételeket nemcsak ezeknél, hanem a
tárgyuknak megfelelő címszavaknál is szerepeltettük. Ha a rovatcím külön
címszóként is megvan (például Nemzetek Szövetsége) mindkettő alatt helyet
kapott a tétel.
Mivel a rovatok címei is beolvadtak az anyagba, a könnyebb használhatóság érdekében
hasznosnak véltük egy külön címlistát készíteni róluk.
Lapszemle
A lapszemle címszó nem a Folyóiratok szemléje, Román szemlék szemléje
stb. rovatok megkettőzése. A címszó alá bekerültek a nem szemle jellegű
rovatokban szereplő kritikák, ismertetések tételszámai is, mik különben
– ilyen szempontból – e nélkül „elvesztek”
volna.
A szemlézett lapok nem szerepelnek a mutató egyéb részeiben. Az egységes betű-rendben
megtalálható lapcímek (hírlap, folyóirat stb.) jelzik, bogy egyéb vonatkozásai
miatt került ide a lappal foglalkozó tételszám. Ezeknél külön a lapszemle
címszóra nem utalunk, mivel ez nagy mennyiségű utalót jelentett volna.
A betűrendben meglévő lapcímek megtalálhatók a sajtó címszó
alatt is, összegyűjtve a rájuk vonatkozó anyagot.
Cikksorozatok
A
folyóiratban többször szerepelnek terjedelmes cikksorozatok. Közülük a két
legnagyobb az Események és az Ítéletek, száz körüli folytatással. A
törzsanyag felduzzasztásának elkerülése végett az egyes tételszámoknál nem
soroltuk fel az összes rész tételszámát, hanem csak a mutatóban gyűjtöttük
össze ezeket az Ítéletek, illetve
Események címszó alatt. Címszóként
akkor vettük fele cikksorozatokat a címük alatt, ha legalább háromrészes
sorozatról van szó.
A szenátusi és képviselőházi beszédek datálása
Első számú forrásunk maga a közlemény volt, azaz elfogadtuk az általa
adott dátumokat. Ha ez a közleményből nem derült ki, akkor az 1936. évi
kötetben található, az 1922–1935 közti időtartamra összeállított
mutatót használtuk fel. (Kiss Árpád: A magyar törvényhozók működése a
román parlamentben, 342–356, 375–392. p.) Ez az
összeállítás, sajnos nem teljes. Például a Dokumentumok c. rovatban találtunk
olyan beszédeket, amelyek innen hiányoznak, s a dátumok sem mindig
egyeznek meg a cikkben, illetve a mutatóban. Mivel nem állt módunkban ellenőrizni
ezeket az adatokat, csupán a figyelmet szeretnénk felhívni a lap ilyen jellegű
tévedéseire.
Hivatkozott művek jegyzéke
Sajnos, nem terjed, nem terjedhet ki a folyóirat teljes anyagára, csak a címleírásokban
és annotációkban szereplő hivatkozott írásokat tünteti fel.
Helyesírás
A címleírásokban általában megőriztük a Magyar Kisebbség helyesírását,
csak az esetben javítottuk, ha az átvett forma értelemzavaró lenne. A román
neveknél (személy-, földrajzi-, intézménynév stb.) igyekeztünk követni a román
helyesírást.
II. Formai kérdések
Formai tagolás
A bal lapszéltől a jobboldali felé
haladva szűkülnek a címszavak, s válnak egyre részletezőbbé. Minden
új alcímszót hosszú kötőjel (–) vezet be.
Például Csehszlovákia
–
sérelem
–
magyar kisebbségé
– nyelvhasználati jog 457
–
német kisebbségé 1342
–
sovinizmus 260
A címszót, ha az alcímszóban
előfordul, gondolatjel (-) helyettesíti. Kivételt teszünk, ha ez a
megoldás nehézkes, értelemzavaró lenne.. Hasonlóképpen el-eltérünk a
címszó-alcímszó megszokott tagolási rendjétől, ha az nehezen
áttekinthetővé válna a sok kötőjeltől.
Formai megoldások
A különböző típusú
mutatókat (név-, tárgy-, földrajzi nevek mutatója, rovatok, Illetve hivatkozott
művek mutatója) egybeolvasztottuk egy egységes betűrendbe. Hogy mégis
könnyebben elkülöníthetők legyenek ezek a használó számára, az alábbi
megoldásokat alkalmaztuk:
1. Kurzivál
a)hivatkozott műveket például Demokratikus hadsereg és belpolitika
2488
A könyvek után zárójelben a megjelenés helyét és idejét is igyekeztünk feltüntetni,
logy ezek elváljanak az idézett cikkektől, tanulmányoktól.
Például Das Banal (Berlin, 1941) 4075
b) a Magyar Kisebbségben szereplő cikksorozatokat. Ezeknél zárójelben
a szerző neve szerepel, illetve ennek hiányában a (c. s) azaz cikksorozat
rövidítés.
Például Egy aldunai székely község szociográfiája (Thomka Viktor) 3571,
3589, 3610, 3617, 3656
Mandátumok igazolásához (c. s.) 1313, 1324, 1331
c) a lapok, folyóiratok címei
Például Sarló
– programja 2240
2. Nagybetűk
a) a szerzők vezetékneve Például FRITZ László
vagy álneve Például SYNDICUS
A szerzők neve alatt álló tételszámok közül kurzívak a róluk szóló közlemények
tételszámai, míg az általuk írtaké kurziválás nélküliek.
Például DICKINSON, Willoughby 1674, 2195
b) rovatok címei Például ROMÁNOK RÓLUNK
3. Nagy kezdőbetű
a)földrajzi nevek (városok, országok, vármegyék stb.)
b)intézmények nevei
d)újság-, folyóirat- s egyéb kiadványcímek
4.
Kis kezdőbetű
tárgymutató címszavai
5. Zárójelek használata
A címszavakban, alcímszavakban szereplő
évszámokat zárójelbe tettük, illetve toldalékos formában alkalmaztuk, hogy ne
lehessen összetéveszteni a tételszámokkal.
( )–ben szerepelnek a főcímszavakként álló városnevek mellett
a román (illetve nem magyar) névváltozatok, továbbá az országnevek rövidítései
is.
( )–ben állnak az intézménynevek mellett a nekik helyet adó városok
nevei, hasonlóan a jobb elkülönülés érdekében.
( )–ben találhatók a hiányos személynevek mellett a megkülönböztetőként
álló, illetve a tájékozódást elősegítő foglalkozásnevek.
( )–ben áll a helységnév és az országnév a lapcímek után.
6. Vessző használata
A címszavak egyes részeit választják el, például a
címszóhoz tartozó földrajzi nevet: oktatásügy, Románia
7. Kötőjelek
a)– (gondolatjel) az alcímszavakat vezeti be
b)– (gondolatjel) a címszót helyettesíti az alcímszavak testében.
8. Rövidítések
Csak keveset használtunk. Az anyag nagy terjedelme
miatt a sok rövidítés alkalmazását inkább zavarónak, mintsem segítséget
nyújtónak éreztük.
Földrajzi neveknél: rövidítettük a városnevek
mellett álló országneveket. Például Bukarest (Bucureşti) (Rom.)
Ezeknél igyekeztünk követni a Nagy világatlasz rövidítéseit,
kivéve Németországnál, ahol a rövidítésünk No. Az NDK, NSZK megkülönböztetést
anyagunk figyelembevételével erőltetettnek éreztük.
Néhány kifejezésnél: például
római katolikus = r. k.
katolikus = kat.
református = ref.
mivel ezek a kifejezések igen gyakoriak. Ezenkívül még az
é. n. = év
nélkül (bibliográfiai adatok közt)
(c. s.) = cikksorozat
sz. = század
sz. = szám stb.
Egyéb
A mutató testén belül elkülönül néhány nagyobb
anyagrész, ezek egyike-másika némi magyarázatot igényel:
Lapszemle
A szemlézett lapok
betűrendben követik egymást, s a hozzájuk tartozó tételszámokat évek
szerint rendeztük, az egyes tételszám mellett zárójelben esetlegesen feltüntetve,
bogy a hivatkozott cikk
pontosabban mikor jelent meg (hó, illetve hó és nap, illetve a lap száma).
Például Adeverul (Románia)
–
1922. év 20, 53 ...
–
1923. év 189, 217
–
1924. év 370 (jan. 20.), 383 (febr. 8.) ...
–
1925. év 632, 646 (jan. 30.) ... 739 (112.796. sz.)
...
Törvényhozók megnyilatkozásai
A képviselők,
illetve szenátorok nevei betűrendben követik egymást, s az egyes felszólalásokhoz
tartozó tételszámok időrendben sorakoznak.
Például Sándor József (1926. júl. 1.) 1022
– (1926. Al. 2.) 1023
–
(1926. dec.) 1127
Köszönettel tartozom Ilia Mihálynak és
Lengyel Andrásnak azért, hogy ez a repertórium elkészülhetett, s Monok
Istvánnak, hogy megjelenhetett.
Kazai Magdolna
Felhasznált művek
Magyar Kisebbség, Lugos, 1922-1942
Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon. Akadémia K. Bp., 1967. 918 l.
Erdély és a részek térképe és helységnévtára. Szerk.: Herner János. Szeged,
1987. 216 L
Erdély története. 1–3. köt. Akadémiai K. Bp., 1986. 1945 I.
Mikó Imre: Huszonkét év. „Stúdium”, Bp., 1941. 326 1.
Nagy világatlasz. Cartographia. Bp., 1986–1987. 424 1.